Olvastam, hogy a volt rokkantnyugdíjasok felülvizsgálatai jelentős elmaradásban vannak és, hogy minimális számú személyt lehetett visszavezetni a munka világába (kétlem, hogy ez valójában így létezik, hogy Munka Világa). Persze a munkaerőpiacnak nevezett nagy játszótéren lehet szépen is játszani, de ez a túlideologizált Munka Világa, mint olyan szerintem nem létezik. Tudom, hogy az úgynevezett "csaló"-kat szeretnék kiszűrni a rendszerből, amivel teljes mértékben egyet is értek. Ám, ezzel egyidőben a többi beteget is megalázzák és szörnyű helyzetbe hozzák.
Az elmúlt hónapban volt szerencsém megismerni több álláskereső fiatalt is. Nagyon érdekes élettörténeteket láttam. Diplomával rendelkező, jó beszélőkével megáldott (ma ezt kommunikációs készségként szokták emlegetni :) micsoda nagyzolás), ügyes, kreatív 25 év körüli fiatalok, nulla munkatapasztalattal. A főiskola, egyetem után nem kaptak állást, így 25 éves korukra még mindig nem mondhatják el magukról, hogy igen van munkatapasztalatom. Többen közülük itthon szeretnének dolgozni és ami számomra nagyon pozitív volt, önkénteskedni.
Összességében ez nagyon elgondolkodtató. Az előbb említett fiatal, egészséges álláskeresőnek nincs munkája. Ugyanakkor a sokszor önmagát ellátni nem képes fogyatékkal élőket szinte erőszakkal kell visszairányítani dolgozni. Hallottam a betegektől jót is rosszat is a rehabilitációs felülvizsgálatokról. Vannak igen korrekt és vannak mindenkit megszégyenítő, megalázó és vérlázító eredmények is. Szerintem a legrosszabb az egészben, a bizonytalanság. Amíg el nem érkezik a felülvizsgálat ideje a betegek egyre jobban stresszelnek, állapotukban látható a negatív változás. A családi kapcsolataik gyengülnek, még kevésbé képesek integrálódni. Baromi nagy teher ezzel a betegséggel (Sclerosis Multiplex) élni tudva, hogy nem gyógyítható, hogy az állapot akár a következő percben is rosszabb lehet.
Dolgozni nagyon jó. Önbecsülést, kitartást teremt, jövedelmet biztosít. A fogyatékkal élőknek éppen elég nehéz elveszíteni a kapcsolatot a munkatársaikkal, alkalmazkodni egy másik fajta élethez, megtanulni sokkal kevesebb vagy nulla jövedelemből élni.
Ha fizikailag nem képesek visszamenni a Munka Világába, akkor már nem is érnek semmit?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése