2012. november 15., csütörtök

Álmodunk


Mind azt álmodjuk, hogy holnap is lesz ennivaló és tető a fejünk felett.
Mind azt álmodjuk, hogy majd holnap egészségesen ébredünk. 
Mind azt álmodjuk, hogy merünk álmodni.

Álmodunk

Vannak álmaink, nekünk civileknek is. Merünk is álmodni. Persze ébredés után néha belelóg a bilibe a kezünk, de nem baj, mi folyamatosan álmodunk. Néhány évvel ezelőtt megálmodtunk magunknak egy "jó kis közösséget", sok-sok programot, egymást támogató betegeket, jó hangulatot a klubba, mennyei mannát és földöntúli varázslatot.
Az utóbbi kettő ugyan elmaradt (francot se érdekli), de az előzőekbe fektetett munka beigazolódni látszik.

A lényeg, hogy karácsonyra készülünk méghozzá a hagyománynak számító Mikulás nappal. Kicsit furának tűnhet, hogy egyik rendezvénnyel készülünk a másikra, de ez szerintem a ráhangolódás időszaka.
Mikuláskor a klubban felállítjuk a fenyőfát, feldíszítjük, felhabzsoljuk a finom sütiket. Szerintem a lényeg totál nem a fenyőfán vagy valami magasztosabb eszmén van, hanem azon, hogy ki mit süt, (a kis járadékából ha esetleg jut valamire) mivel lepi meg a többieket. Nos, van akinél az előbbi okokból csak 4-5 db sütire jut (a másik 4-5 darabot odaadta a családjának). Ettől a helyzettől, amiben ezek a betegek vannak, mindig felmegy bennem a pumpa. Végigdolgozott életek -sokszor betegen is- és 38.650 Ft járadék. Szóval a lényeg mindig a sütik és egyéb úri huncutságok.
Ígéretemhez híven az idén nem sütök, hanem megpróbálom becsempészni a Mikulás napra a "mannát", a "földöntúli varázslat"-ra még kicsit várni kell :). Töltött káposztát fogok készíteni remélem, jut bele egy kis füstölt hús is.
Lesz tehát Mikulás nap, remélem jó sokan eljönnek, hogy velünk készülődjenek és hangolódjanak az ünnepre!

Tudom, hogy sokan vannak akiknek a kapott élelmiszercsomagból már semmi sincs meg, pedig gondos beosztással élnek. Remélem, hogy az ünnepek közeledtével talán még jobban odafigyelünk azokra is akiknek a napi kenyér is probléma. Tudom, hogy a mai helyzetben sokan nem tudnak adni, mint az előző években. Tudom, hogy mindannyiunknak nehéz.
De tudom azt is, hogy ha eljönnek a betegek a klubba  néhány órára elfelejtik a gondjaikat. A vezetőségnek, a közösségépítőknek, ez a Mikulás nap ajándéka. Mi még merünk álmodni valameddig....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése